A 2024-es módosítás már bevezette, hogy 2025. január elsejétől bizonyos intézkedések nem számolhatók el: nem lehet elszámolni energiamegtakarításként például az üzemanyag-adalékolást, a gépjármű-abroncsnyomás beállítását, a perlátorok felszerelését vagy cseréjét, illetve a nem megfelelő világítótestekkel végzett világításkorszerűsítést. A 2015. évi LVII. törvény, amely az energiahatékonyságról szól, 2025. július 1-jétől az alábbi módosításokat tervezi bevezetni:
1. Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR)
- Növekvő kötelezettségi arány: 2025. július 1-jétől az energiaszolgáltatók és -kereskedők számára előírt energiamegtakarítási kötelezettség 1,4%-ra emelkedik. Ez az arány 2028 és 2035 között visszatér a jelenlegi 0,5%-os szintre. A változtatás célja, hogy ösztönözze a hosszú távú, fenntartható energiamegtakarítást eredményező beruházásokat, különösen a lakóépületek energetikai korszerűsítése és a közlekedés zöldítése terén.
- Új felügyeleti díj a hitelesítő szervezetek számára: A hitelesítő szervezeteknek felügyeleti díjat kell fizetniük. Ennek mértéke a nyilvántartásba felvezetett minden 1 GJ energiamegtakarítás után az energiahatékonysági járulék 0,1%-a.
- Fókuszált intézkedések: Az EKR keretében a jövőben kizárólag olyan beavatkozások számolhatók el, amelyek legalább 6 éves élettartammal rendelkeznek. A hangsúly a lakó- és középületek energiahatékonyságának javításán, valamint a fenntartható közlekedés fejlesztésén lesz. Ezzel összhangban 2026-tól kivezetik a rövid távú, főként szemléletformáló intézkedések alkalmazását.
- Hitelesített energiamegtakarítások kereskedelme: Az igazolt energiamegtakarítások a jövőben korlátozottan forgalomképes vagyoni értékű jogként lesznek kezelhetők. A potenciális vevők köre – többek között – az állami szereplőkkel bővülhet. A szervezett piaci kereskedés elősegítése érdekében kétoldalú megállapodások esetén tranzakciós díjat kell fizetni, kivéve, ha az átruházás egy vállalatcsoporton belül történik.
A módosítások célja
Az új rendelkezések hatékonyabbá teszik az EKR működését, elősegítve a hosszú távú energiamegtakarítást eredményező fejlesztéseket. Ezek a változások hozzájárulnak a magyar háztartások energiahatékony felújításához, a rezsiköltségek csökkentéséhez, valamint élénkítik az építőipart és a gazdaságot.
Korábbi változtatások
A 2015. évi LVII. törvény és annak végrehajtási rendelete 2024 végén módosult. Az új szabályok különösen az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) és az energetikai auditálás területét érintették.
2. Energetikai auditálás
- Új kötelezettségi feltételek: 2024. január 1-jétől az auditálási kötelezettség már nem a vállalat méretétől (pl. foglalkoztatottak száma, árbevétel) függ, hanem az energiafogyasztástól. Ha egy cég az elmúlt három év átlagában évente több mint 10 TJ energiát fogyasztott, akkor kötelező energetikai auditot végeztetnie.
- Minden részterületet vizsgálni kell: Korábban nem kellett megvizsgálni azokat a területeket, amelyek a vállalat energiafogyasztásának 10%-át sem érték el. Ez a szabály megszűnt, így mostantól minden részterület vizsgálata kötelező.
- Regisztrációs kötelezettség: Az érintett vállalatoknak regisztrálniuk kell, és nyilatkozniuk kell arról, hogy rájuk vonatkozik-e az auditálási kötelezettség.
- Fontos kiemelni, hogy az energetikai auditálási kötelezettség módosításai csak 2026. január 1-jétől lépnek hatályba. Ettől az időponttól kezdve azok a vállalatok, amelyek az elmúlt három lezárt év átlagában meghaladják a 10 TJ éves energiafogyasztást, kötelesek energetikai auditot végeztetni.
3. Adatközpontok
- Bejelentési kötelezettség: Azoknak az adatközpontoknak, amelyek legalább 500 kW telepített információtechnológiai teljesítménnyel rendelkeznek, évente be kell jelenteniük az előző évre vonatkozó adataikat és teljesítménymutatóikat az európai adatbázisba.
- Bírság mulasztás esetén: A bejelentés elmulasztása akár 1.000.000 Ft bírságot is eredményezhet.
4. Energetikai felülvizsgálat
- Mentességek bővítése: Nem szükséges energetikai felülvizsgálat olyan nem lakóépületeknél, amelyek épületautomatizálási és szabályozási rendszerrel vannak felszerelve, és ezek lehetővé teszik az energiafelhasználás folyamatos ellenőrzését és elemzését.
Összegzés
Az új szabályozás célja az energiahatékonysági intézkedések hatékonyságának növelése és a jogszabályi környezet korszerűsítése. A változások érintik az elszámolható energiamegtakarításokat, az auditálás követelményeit, az adatközpontok adatszolgáltatását és az épületek felülvizsgálati kötelezettségeit.