A „fehérbizonyítvány” az energiahatékonysági intézkedések, beruházások keretében kiállított igazolás, amely hitelesen rögzíti egy adott energiamegtakarítás mértékét. Célja, hogy az energia-megtakarítást elérő szereplők – például kivitelezők vagy tanácsadók – el tudják adni a megtakarítást az energiahatékonysági növekedésre kötelezettek (főként energiaszolgáltatók) részére. A bizonyítványt csak akkreditált hitelesítő szervezet állíthatja ki, szigorú számítási és dokumentációs szabályok alapján. A „fehér” elnevezés az energiahatékonysági intézkedések „láthatatlan” természetére utal, szemben például a megújuló energiát tanúsító zöldbizonyítványokkal. A rendszer célja az ország végsőenergia-felhasználásának csökkentése piaci alapú ösztönzők segítségével.
Magyarországon nincs fehérbizonyítvány rendszer, helyette a Hitelesített Energia Megtakarítások vannak, amelyeket az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer keretében lehetséges értékesíteni.
Fehérbizonyítvány rendszerek Európában: Tanulságok és lehetőségek a magyar energetikai szektor számára
Az energiahatékonyság fokozása kulcsfontosságú az Európai Unió klímacéljainak elérésében. A fehérbizonyítvány rendszerek, mint piaci alapú eszközök, jelentős szerepet játszanak ebben a folyamatban. Ezek a rendszerek lehetővé teszik az energiamegtakarítások hitelesítését és kereskedelmét, ösztönözve ezzel a beruházásokat és az innovációt. Franciaország, Olaszország és Lengyelország példái hasznos tanulságokkal szolgálnak a magyar energetikai szektor számára. (EUR-Lex, DEA, old.eszk.org)
Fehérbizonyítvány Franciaország: Stabilitás és kiszámíthatóság
Franciaországban a fehérbizonyítvány rendszer (Certificats d’Économies d’Énergie, CEE) 2006 óta működik. A rendszerben az energiakereskedők kötelezettek bizonyos mennyiségű energiamegtakarítást elérni, amit saját beruházásokkal vagy más szereplőktől vásárolt fehérbizonyítványokkal teljesíthetnek. 2023 áprilisában a fehérbizonyítványok ára 7,3 EUR/MWh körül mozgott, ami körülbelül 760 Ft/GJ-nak felel meg. (enhat.mekh.hu)
A rendszer stabilitása és kiszámíthatósága vonzóvá teszi a befektetők számára, és hozzájárul az energiahatékonysági célok eléréséhez. A francia modell egyik erőssége a hosszú távú tervezhetőség, ami ösztönzi a beruházásokat és az innovációt.
Fehérbizonyítvány Olaszországban: Rugalmas szabályozás és piaci likviditás
Olaszországban a fehérbizonyítvány rendszer 2005-ben indult, és azóta is jelentős szerepet játszik az energiahatékonyság növelésében. A rendszer különlegessége a háromféle fehérbizonyítvány típusa, amelyek különböző energiahordozók megtakarítását jelölik: villamos energia, földgáz és egyéb energiahordozók. A rendszer nyitott nem csak az energiakereskedők, hanem más szervezetek, például energetikai szolgáltatók és nagyfogyasztók számára is. (Unipub)
Az olasz rendszer egyik fő előnye a rugalmas szabályozás és a piaci likviditás, ami elősegíti a fehérbizonyítványok kereskedelmét és az energiahatékonysági beruházások megvalósítását. A rendszer sikerét mutatja, hogy az ország energia-megtakarításainak több mint felét ezen keresztül tervezték megvalósítani 2020-ra. (enhat.mekh.hu)
Fehérbizonyítvány Lengyelországban: Reformok és kihívások
Lengyelországban a fehérbizonyítvány rendszer 2011-ben indult, de az első években számos kihívással szembesült. A rendszer kezdeti időszakában a szabályozás gyakori változása és a bizonyítványok alacsony ára miatt a piac nem működött hatékonyan. Azonban 2016-ban jelentős reformokat vezettek be, amelyek javították a rendszer működését és növelték a fehérbizonyítványok értékét. (enhat.mekh.hu)
A lengyel példa rávilágít arra, hogy a stabil és kiszámítható szabályozási környezet elengedhetetlen a fehérbizonyítvány rendszer hatékony működéséhez. A reformok eredményeként a rendszer ma már jobban ösztönzi az energiahatékonysági beruházásokat.
Magyarország: nem fehérbizonyítvány, hanem EKR
Magyarországon 2021-ben vezették be az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszert (EKR), amely a fehérbizonyítvány rendszerekhez hasonlóan működik. A rendszer célja, hogy az energiakereskedők és -felhasználók együttműködését ösztönözze energiahatékonysági beruházások megvalósítására. A KPMG becslése szerint az EKR a következő évtizedben legalább 3000 milliárd forint beruházást generálhat, és évente csaknem 600 000 köbméter gáz elégetését teszi feleslegessé. (old.eszk.org, Figyelő)
Az EKR bevezetése jelentős lépés az energiahatékonyság növelése felé, de a rendszer hatékonysága nagyban függ a szabályozási környezet stabilitásától és a piaci szereplők együttműködésétől. A francia és olasz példák alapján érdemes lenne Magyarországon is továbbfejleszteni a rendszert, hogy még hatékonyabban ösztönözze az energiahatékonysági beruházásokat.
Tanulságok és ajánlások
- Stabil szabályozási környezet: A fehérbizonyítvány rendszerek hatékony működéséhez elengedhetetlen a kiszámítható és stabil szabályozási környezet.
- Piaci likviditás: A rendszer sikeréhez fontos a fehérbizonyítványok aktív kereskedelme és a piaci likviditás biztosítása.
- Széleskörű részvétel: A rendszer nyitottsága más szereplők, például energetikai szolgáltatók és nagyfogyasztók számára növeli a beruházások számát és hatékonyságát.(Unipub)
- Folyamatos monitorozás és fejlesztés: A rendszer működésének folyamatos értékelése és szükség szerinti módosítása biztosítja a hosszú távú hatékonyságot.
Záró gondolatok
A fehérbizonyítvány rendszerek hatékony eszközei lehetnek az energiahatékonyság növelésének és a klímacélok elérésének. Franciaország, Olaszország és Lengyelország példái hasznos tanulságokkal szolgálnak Magyarország számára. A Balajti Energetika Kft. elkötelezett amellett, hogy partnereinek segítsen kihasználni az EKR nyújtotta lehetőségeket, és hozzájáruljon egy fenntarthatóbb jövő megteremtéséhez. (km.mmk.hu)