Miért fontos az épületek gépészeti rendszereit megtervezni?
Az épületgépészeti rendszerek kialakításának komplexitása egy ponton túl mindenképpen tervező szakember bevonását igényli. Az épületgépészeti tervező az, aki felelősséget vállal a jól működő, de leginkább az energiahatékonyságot és fenntarthatóságot is szolgáló rendszermegoldásokért.
Több, mint két évtizednyi épületgépészeti tervezésben, kivitelezésben, projektmenedzselésben, műszaki ellenőrzésben, elrontott rendszerek diagnosztikájában való részvételt követően ajánlom a szolgáltatásunkat a figyelmébe.
Mi már akkor rendelkeztünk felelősségbiztosítással, mikor az még nem volt kötelező. Eddigi tevékenységünk során még sosem volt olyan projektünk, amely hibás vagy hiányos teljesítés miatt elégedetlenséget, uram bocsá’: peres eljárást vont volna maga után. Ellenben elrontott (értsd: tervek vagy hozzáértés hiányában történő) kivitelezések után már „takarítottunk”.
Ki tervezhet épületgépészeti rendszereket?
A tervezés jogosultságokhoz kötött folyamat, csakúgy, mint a felelős műszaki vezetés és a műszaki ellenőrzés.
A komfort szolgálata, a technológiák kiszolgálása gyakran bonyolult épületgépészeti rendszermegoldásokat kíván. Lehet egy kivitelező több évtizede a szakmában, készíthet akár jól működő rendszermegoldásokat, de vajon:
- az általa kivitelezett rendszerek biztosan mindig az energiafelhasználások és a költségek optimálisan alacsony szintjét hozzák?
- az egyes elemek organikusan illeszkednek egymáshoz, a végeredmény egy működő rendszer lesz?
- a beruházási és a működési költségek összesítve, és a rendszer életciklusára nézve az optimális minimum értékre adódnak?
- biztos ismeri a legújabb műszaki megoldásokat, technológiákat?
- vállalja egy hibás döntése, műszaki megoldása következményeit?
Vállalkozásunk rendelkezik a megfelelő jogosultságokkal (https://www.mmk.hu/nevjegyzek?id=42593.)
Milyen tervek készítését vállaljuk? Milyen kivitelezéseket menedzselünk/ellenőrzünk?
- Fűtési rendszerek kialakítása (fosszilis energiahordozóra alapozott rendszerek kivételével)
- Hűtési rendszerek (komfort és technológiai)
- Szellőzési rendszerek (komfort és ipari)
De mit kapok a pénzemért?
Ön azt kapja, amit megrendel. Az épületgépészeti terveknek különböző szintjei vannak, a koncepciótervektől a kivitelezési szintű tervekig. Fűtési/hűtési/szellőzési rendszerek esetében általában kiviteli terveket szoktunk készíteni, amely az alábbiakat foglalja magában:
- épületenergetikai számítások (mindig sajátot készítünk)
- alaprajzi kiosztási tervek
- függőleges csőtervek
- beszabályozási tervek
- árazatlan költségvetési kiírás
- árazott költségbecslés
Miért jó, ha a tervező egyben műszaki ellenőr is?
Az épületgépészeti kivitelezési gyakorlat általánosan az alábbi mozzanatokat foglalja magába:
- épületgépész terv készítése
- kivitelezői versenyeztetési eljárás
- kivitelezés
- beszabályozás, beüzemelés
Miután a rajz lekerül a rajzasztalról, a kivitelezők – gyakran az egyes termékek beszállítóival történő megállapodások alapján, azon berendezések, eszközök értékesítésében való jutalékos érdekeltség miatt- megpróbálják lebeszélni a megbízót a betervezett műszaki megoldásokról, és rábeszélni őket saját anyagi érdekeltségüknek megfelelő termékekre, berendezésekre történő váltásra. Ez nem minden esetben „etikátlan”, a tervező gyakran bólint rá hasonló műszaki tartalmat képviselő kiváltó berendezésre, termékre, de a tapasztalat az, hogy a tervek elkészíttetését követően az épületgépész tervező már nincs bevonva a munkákba, és ezáltal a laikus végfelhasználónak senki sem fogja a kezét.
Mi gyártótól és terméktől függetlenül végezzük tevékenységünket, nincsenek „szakértői” díjas számláink egyik beszállító irányában sem.
Amennyiben a tervezés nálunk történik, mindig felajánljuk a műszaki ellenőrzési tevékenységünket is, hogy későbbiekben egy, a tervtől esetlegesen eltérni tervező kivitelező se tudja rossz útra terelni, többletköltségbe verni a megbízót.
Diagnosztika
Sajnálatos módon a szakmában rengeteg a kókler, emiatt sajnos a rosszul kivitelezett rendszer is. Ilyen esetben egy problémafeltárást követően tudunk adni Önnek egy szakértői véleményt és átalakítási tervet, amelynek a megvalósításával a helyzet orvosolható.
Esettanulmány: egy elrontott hőszivattyús rendszer története
Több problémafeltárás közül hozunk most egy közelmúlt-bélit, annak a rövid leírását.
2024. év végén történt, hogy megkeresést kaptam kisgyermekes fiataloktól, akik egy újonnan épült ikerház egyik felébe költöztek be még a nyár folyamán, és különböző fűtési anomáliákra lettek figyelmesek. Az ingatlant egy monoblokk kivitelű, levegő-víz üzemű hőszivattyús berendezés fűtötte, illetve egy elszívott levegő hőforrásra alapozott hőszivattyús bojler szolgálta ki meleg vízzel. Helyszíni szemrevételezés után az alábbi, nyolc pontból álló hibalistát tudtam azonnal megírni nekik (a szövegben az anonimitás megőrzése érdekében nem a valódi név szerepel)
„Kedves Eszter, több problémát is láttam Önöknél.
1. A hőszivattyús berendezés elhelyezése több szempontból nem jó. Nincs minden, szükséges helyen alátámasztva, nincs lerögzítve az alátámasztásokra, nincs rezgéscsillapítva az alátámasztás és a lábak között, nincs hóhatár felé elhelyezve, nincs kialakítva a keletkező kondenzvíz elvezetése.
2. A hőszivattyú bekötése: nincsenek elzáró szerelvények, hogy kizárható legyen egymástól a rendszer és a berendezés, nincs bontható szerelvény, azaz csakis roncsolással (vágással) lenne lehetséges lekötni a csövezésről a hőszivattyút. A bekötő csővezeték ötrétegű műanyag, amellyel nincs gond, csak annyi, hogy itt a csővezeték belső keresztmetszete két mérettel(!) kisebb, mint ami a hőszivattyú csatlakozó mérete. MINIMUM a csatlakozó méretnek megfelelő keresztmetszettel KELL bekötni egy hőszivattyús berendezést. A csővezeték szigetelése hiányos, nem megfelelő, UV ellen még ez a hitvány szigetelés sincs védve. A berendezés kábelezése szakszerűtlen (nincs védőcső, nincs rögzítés).
3. Puffertartály nem szükséges, mivel a) nincs más, magasabb hőmérsékleten üzemelő hőtermelő berendezés a rendszerben, illetve b) nem kicsi vízterű hőleadók vannak a rendszerben, illetve c) nincs változó térfogatáram kialakítva a rendszeren (a padlófűtési körök folyamatosan áteresztik a fűtővizet, jelenleg semmi nem nyitja/zárja az egyes fűtési zónákat), illetve d) a hőszivattyús berendezés teljesítményszabályozott, azaz alkalmas a névleges teljesítménye alatti fűtőteljesítményt is megállás nélkül szolgáltatni, tehát nincsenek hőtermelő/rendszer hőigény illesztési problémák. Amennyiben viszont a gyártó előírja ennek alkalmazását, úgy az elhelyezésétől nem lehet eltekinteni.
4. Hidraulikus váltó beépítése nem indokolt, amennyiben a meglévő, a hőszivattyúba beépített szivattyú tudja a megfelelő térfogatáramot azon az emelőmagasságon, amelyet ez a rendszer igényel. Ezt viszont csakis hidraulikai újraméretezéssel lehetséges ellenőrizni.
5. A kialakított fűtési rendszer egészen biztosan nem esett át épületgépészeti tervezésen. Amennyiben valaki ezt mégiscsak megtervezte, akkor vagy kókler volt, és nem lenne szabad több ilyen feladatot vállalnia, vagy a kivitelező nem tartotta be a terv előírásait, és ebben az esetben övé a felelősség. Ami biztos: a rendszerhez nem született beszabályozási terv, vagy ha született, azt nem végezték el, minek következtében eltérőek az egyes helyiségek tartható belső hőmérsékletei. Hidraulikai számítások és beszabályozás szükséges a probléma megoldására.
6. Nem láttam a rendszerben tágulási tartályt (!). Ugyan nem néztem bele a hőszivattyúba (nem bontottuk meg a burkolatát), de ezekben a berendezésekben jó eséllyel szokott lenni tágulási tartály. Ennek a mérete ellenőrzésre kell, hogy kerüljön, mert a nem megfelelő tágulási térfogat a rendszer nyomásának szélsőséges lengését, adott esetben a biztonsági szelep oldását, a rendszer fellevegősödését eredményezheti. Ezt is számításokkal szükséges ellenőrizni.
7. Fagyálló folyadékkal történő feltöltés: amennyiben -8°C a fagytűrő képessége a folyadéknak, úgy az a magyar éghajlati viszonyok között rendben van. Az ennél lényegesen „erősebb” fagytűrő képesség nem indokolt, mivel a) órákon keresztül kellene pangania a víznek ahhoz, hogy a fagy megtegye a hatását (fél…egy napos áramszünet, ÉS emellett -8°C alatti hőmérséklet), b) a fagyálló folyadék bekeverése – amennyiben nem ismert a korábbi fagyálló folyadék típusa – akár problémát is okozhat, ha nem ugyanolyan anyaggal kerül betöltésre. Mivel nem ismerjük a korábbi anyagot, így csak egy komplex cserére lehetne bizonyossággal mondani, hogy megfelelő lesz, c) a fagyálló folyadék rontja a víz kinematikai viszkozitását, ennek megfelelően nagyobb szivattyúzási munka, és ezáltal többlet villamos energia fogyasztás történik a lényegesen ‘”erősebb” fagyálló folyadék betöltésével, d) a fagyálló folyadék megfagyása egy hosszabb folyamat, azaz nem pár pillanat alatt megy végbe. Először „kásásodik” az anyag, egyre viszkózusabbá válik, majd végül megfagy.
8. Az Önök bojlere egy hőszivattyús kivitelű villanybojler, amely az elszívott levegő „hűtésével” hőszivattyús módon állít elő melegvizet. Ennek a berendezésnek a légoldali csatlakozója általában kivezetésre kerül a kültérbe (azaz nem abba a helyiségbe fújja vissza a lehűtött levegőt, ahonnan elszívja), de ilyen csatlakozást nem láttam kialakítva. Javaslom a csövezés kialakítását legalább a padlástérbe, mert ennek az 1…2 m2-es helyiségnek a légtere kevés egy ilyen berendezés üzemeltetéséhez.
Javaslatok:
– amennyiben kapnak jegyzőkönyvet a beüzemelő/javító személytől, úgy megköszönöm, ha eljuttatják nekem, és azzal lehetséges továbblépni.
– amennyiben Önök jogi úton kívánják a kivitelezőt felelősségre vonni, akkor nem szabad most még hozzányúlni a rendszerhez, mert ilyenkor igazságügyi műszaki szakértő vizsgálja meg az esetet. Minden beavatkozás, változtatás, amely történik, lehetőséget ad a kivitelezőnek kibújni a felelősség alól.
– amennyiben valamilyen békés úton kívánják rendezni a kivitelezővel a projekt megnugtató zárását, úgy szívesen veszek részt szakértőként ebben a folyamatban, azaz készítek hidraulikai méretezést, és változtatási javaslatokat. Az anyagi részét a kivitelezővel szükséges tisztázni, de ennek első lépcsője, hogy a kivitelező belássa, hogy hibázott.
Kérem, keressen, ha tudunk továbblépni, és számítanak rám.„
Azt már nem írtam le a fiataloknak (más gondjuk is volt, nem akartam még jobban elkedvetleníteni őket), hogy az ingatlanba beszerelésre került több split klímaberendezés helyett a meglévő hőszivattyút lehetett volna hűtő üzemmódban is használni, és mindemellett az így megspórolt pénzen kialakítható lett volna egy esetleges alternatív (a villamos energiától független) fűtési mód is.
Mi történt? Nem volt tervező, a kivitelező elmondások alapján nem is épületgépész szakember volt, és a beüzemelés csakis a berendezés „elindításából” állt. Az ikerház másik felében az ottani hőszivattyú a kiérkezésem előtti napon már áramlási problémák miatt megállt (a keringtető szivattyúja leégett), így a hibák gyors, egymásra épülő láncolatával komolyan fennállt a veszélye, hogy az ünnepekre nem lesz fűtése a családnak.
Ön tudja, hogyan kell jó hőszivattyús rendszert építeni? Tervek hiányában le tudja ellenőrizni, hogy a kivitelezője valóban jó munkát végez? Spórolási megfontolások alapján vállalja a kockázatát egy fűtéskieséssel, de akár több százezres javíttatási költséggel járó, átgondolatlan döntésnek? Ha nem, keressen.
Milyen költsége van egy épületgépészeti rendszer tervezésének?
Minden feladatot egyedi módon árazunk. Az alábbi kapcsolatfelvételi lap kitöltését követően keressük Önt a megadott elérhetőségein, és néhány részlet szóbeli tisztázásával gyors ajánlatot kaphat.